Blogolj!

Folytatódik az egészségügyi szakdolgozók béremelése (videó)

2020.01.16.
Pintér M. Lajos

Szentkirályi Alexandra friss videójában hangsúlyozza: a kormány egészségpolitikájának középpontjában a betegek minél szakszerűbb ellátása és az egészségügyi dolgozók megbecsülése áll.

Illusztráció: pixabay.com

„Bár az egészségügyi szakdolgozóknak sosem lehetünk elég hálásak”, a béremelés megbecsülésük egyik legfontosabb eleme, amely tovább folytatódik – jelentette ki a kormányszóvivő a Facebook-oldalára feltöltött videójában.

Szentkirályi Alexandra megismételte: januárban és novemberben is emelkednek az ápolói alapbérek, valamint az ügyeleti és túlmunkáért kapott díjak is. Az átfogó ápolói béremelési program 2016-ban kezdődött, és a folyamatos emeléseknek köszönhetően „2022 januárjáig egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni a béremelés előtti fizetésének”. Emellett a kormány a lakhatási körülményeken is javít. Csaknem 60 milliárd forintból épülnek vagy újulnak meg nővérszállók.

Rámutatott: nem ez az egyetlen egészségügyet érintő intézkedés. A kormány az elmúlt években országszerte több száz milliárd forintot költött az egészségügyi intézmények épületeinek fejlesztésére, és orvosieszköz-beszerzésre. Jelenleg kidolgozás alatt van az az intézkedéscsomag, amelynek révén lehetőleg helyi vállalkozók bevonásával megújítanak minden olyan kórházi várót, kórtermet, mosdót és kapcsolódó szociális helyiséget, amelyekben az elmúlt három évben nem történt ilyen fejlesztés.

„A kormány egészségpolitikájának középpontjában a betegek minél szakszerűbb ellátása és az egészségügyi dolgozók megbecsülése áll”

– idézi az MTI.

Örömhír: dupla béremelés az egészségügyben!

2020.01.07.
Pintér M. Lajos

Idén kétszer emelkednek az egészségügyi szakdolgozói alapbérek. Egy pályakezdő, középfokú OKJ-s vizsgával rendelkező szakdolgozó 2018-as alapbére 191 865 forintról 234 152 ezerre nő. 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni a 2016-os béremelés előtti bérének.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Januártól 14 százalékkal emelkednek az egészségügyi szakdolgozói alapbérek, és még idén novemberben várható egy újabb 20 százalékos béremelés

– ezt az egészségügyért felelős államtitkár jelentette be.

Horváth Ildikó kiemelte, ez az emelés a 2016-ban kezdődött többlépcsős béremelési program folytatása, ami mutatja a kormány elkötelezettségét az egészségügyben dolgozók megbecsüléséért és ágazatban tartásáért. 2017-ben 12 százalékkal, 2018-ban és 2019-ben további 8-8 százalékkal lett magasabb az alapbér ebben a szektorban. Az idei januári 14 százalékos béremelés után még egy 20 százalékos béremelésre számíthatnak a szakdolgozók ebben az évben novemberben, 2022 januárjától pedig újabb, 30 százalékos alapbéremelés lesz – ismertette.

Ez összességében 72 százalékos emelést jelent, és az alapbéremelés minden esetben magával hozza az úgynevezett mozgóbérelemek – ügyeleti és túlmunkáért kapott díjak – emelkedését is.

2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni a béremelés előtti bérének.

Az államtitkár példaként elmondta, hogy egy pályakezdő, középfokú OKJ-s vizsgával rendelkező szakdolgozó 2018-as alapbére 191 865 forintról ezzel az emeléssel 234 152 ezerre nő. Egy nyugdíj előtt álló szakdolgozó 2018-as 261 333 forintos alapbére januártól 318 931 forint lesz.

A januártól esedékes béremelés 81 ezer szakdolgozót és négyezer védőnőt érint. Az idei két béremelés fedezete 82 milliárd forint.

Horváth Ildikó kitért arra, hogy a béremelés az ágazatban dolgozók megbecsülésének az egyik legfontosabb eleme, de a kormány ezen kívül a lakhatási körülményeken is javítani kíván. Ennek részeként 2022 végéig az ország tizenhét helyszínén uniós forrásból 9 milliárd forintot fordítanak nővérszállók építésére, valamint a fővárosi kórházak vonzáskörzetében 42 milliárd forintból épülnek vagy újulnak meg nővérszállók úgy, hogy azokban három típusú – 38, 45, 55 négyzetméteres – garzonlakásokat alakítanak ki – összegzi az MTI.

Továbbra is igen alacsony a munkanélküliség

2020.01.07.
Pintér M. Lajos

A nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt csaknem két százalékkal csökkent.

Illusztráció: MTI

A tavaly szeptember-novemberi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer, a munkanélküliségi ráta változatlanul 3,5 százalék volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A munkanélküliek száma megegyezett az előző 3 hónapos időszakban mérttel. A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma egy év alatt 8,3 ezerrel, 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,9 százalékponttal, 13,2 százalékra nőtt. A munkanélküliek több mint negyede ebből a korcsoportból került ki.

A 25-54 éves, úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,0 százalékra, az 55-74 éveseké 0,9 százalékponttal, 1,6 százalékra csökkent. A 15-64 éves férfiak körében 3,3, a nők között 3,8 százalékos volt a munkanélküliség, 0,2, illetve 0,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 1,9 százalékkal, november végére 239 ezerre csökkent – összegez az MTI.

Komoly kedvezményt kapnak az 1-es típusú diabétesszel élők

2020.01.04.
Pintér M. Lajos

A legkorszerűbb technológiák, a szöveti szenzorok, az ehhez tartozó távadók, és esetenként az inzulinpumpa gyermekek esetében 98, felnőtteknél 80 százalékos normatív támogatást élvez a kormány döntésének köszönhetően.

Illusztráció: pixabay.com

Az év elején életbe lépett az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekeket nevelő családoknak és a felnőtteknek nyújtott támogatás – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.

Horváth Ildikó elmondta: a csomag egyik legjelentősebb eleme a legkorszerűbb technológiák, a szöveti szenzorok, az ehhez tartozó távadók, és esetenként az inzulinpumpa gyermekek esetében 98, felnőtteknél 80 százalékos normatív támogatása. Hozzátette: az 1-es típusú cukorbetegséggel élők érdekében munkát végző civil szervezeteket 100 millió forintos pályázati forrással támogatják, a diabetológiai centrumok fejlesztésére pedig 500 millió forintot különített el a kormány.

Arra is kitért, Magyarországon mintegy négyezer család nevel 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket, és a kormány kiemelt célnak tekinti, hogy ezek a gyerekek egészséges életmódot folytatni tudó felnőtté válhassanak. Ebbe a körbe tartoznak az 1-es típusú diabétesszel élő és cisztás fibrózishoz társuló diabéteszben szenvedő gyermekek – jelezte az MTI tudósítása szerint.

Tóth-Heyn Péter diabetológus szerint a hosszú távú cél, hogy a diabéteszes gyerekek egészséges társaikhoz hasonlóan minél kevesebb, a betegségükhöz kapcsolódó megkötéssel, szabadon élhessék az életüket. Rámutatott, a kormány által támogatott eszközök az elmúlt évtized innovációi. A vércukorszint egyensúlyát segíteni hivatott inzulinpumpa folyamatosan adagolja az inzulint, a szöveti cukor mérésére szolgáló szenzor az eddigi pontszerű mérések helyett folyamatos görbét ad, így pontosabban beállítható a diéta, és a szülő értesítést kap a vércukorszint változásáról. Ha megelőzhető, hogy ezeknek a gyerekeknek felnőtt korukban diabéteszes szövődményeik alakuljanak ki, akkor ezzel jelentős megtakarítást tud elérni az egészségügy, tehát megtérülő beruházásról van szó – hangsúlyozta.

A magyar fiatal nem tunyul: dolgozik vagy tanul

2020.01.04.
Pintér M. Lajos

Magyarországon egyre több a tanuló vagy dolgozó fiatal, a javulás mértéke jóval meghaladja az EU-átlag javulását.

Illusztráció: MTI/Czeglédi Zsolt

Újabb nagyszerű kormányzati siker, melyre igazán büszkék lehetünk! Az unió statisztikai hivatala a tagországokban azon fiatalok arányát vizsgálta, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak: a kimutatás szerint Magyarország 2010 óta jelentősen, az EU-s átlagot meghaladva tudott előrelépni ebben a vonatkozásban a 15-29 évesek körében!

„Míg a se nem tanuló, se nem dolgozó 15-29 év közötti fiatalok aránya 2010-ben hazánkban 17,7 százalék volt, addig 2018-ban ez az arány már csak 12,9 százalék. Ez az adat pontosan megegyezik az EU-átlaggal. A javulás mértéke jóval meghaladja az EU-átlag javulását: míg Magyarországon több mint negyedével, addig az EU-ban hetedével csökkent a se nem tanuló se nem dolgozó 15-29 évesek aránya”

– értelmezte az adatokat Rétvári Bence, a KDNP alelnöke.

A politikus kiemelte:

„a 18-24 évesek és a 25-29 évesek körében hazánk még az EU-átlagnál is jobban teljesít, azaz Magyarországon jóval többen vannak azok, akik vagy dolgoznak, vagy tanulnak, mint az Európai Unióban átlagosan”.

Hozzátette, ez is azt támasztják alá, hogy a szakképzés, a felsőoktatás és a munkahelyteremtés politikája jó irányú változásokat eredményezett az elmúlt években, a fiatalok ma már sokkal több eséllyel indulnak, mint 2010 előtt.

Emelkedik az ápolók bére

2020.01.02.
Dorogi László

A kormány átfogó, többlépcsős béremeléssel 72 százalékkal növeli az ápolók bérét 2022-ig. Elindul az "Ápoló leszek" program is, amelynek keretein belül 3200 egészségügyi hivatást választó tanuló részesülhet ösztöndíjban az év végéig.

A kormány a programra négymilliárd forintos keretösszeget fordít, de további 8,8 milliárd forintból épülnek, vagy kerülnek felújításra nővérszállók. A kormány az ápolói létszám növelése érdekében számos intézkedést vezetett be már korábban is, köztük különböző ösztöndíjrendszereket, lakhatási támogatásokat és béremelési programot, amelyek pozitív hatással egyre nagyobb mértékben éreztetik hatásukat - közölte az EMMI.

A szaktárca kiemelte, Magyarországon jelenleg tízezer lakosra megközelítőleg 70 ápoló jut, a Központi Statisztikai Hivatal 2018-as adatai szerint 3,6 százalékos munkaerőhiány tapasztalható a szakdolgozói munkakörben.

Az EMMI emlékeztetett, a nemzeti kormány mindent megtesz azért, hogy ismét vonzóvá tegye az egészségügyi pályát a fiatalok számára, amit a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag teljesen megsemmisített intézkedéseivel: több ezer dolgozót tettek utcára, vagy üldöztek el az országból, továbbá nem gondoskodtak a dolgozók utánpótlásáról és több szakképző iskolát is bezártak, amivel kiszámíthatatlanná tették az egészségügyi életpályát.

Megduplázódik a kórházak érsebészeti osztályának támogatása

Kifizetésre kerülnek az ügyeleti díjak, javulnak a munkakörülmények.

Fotó: Getty Images

A megyei és fővárosi kórházak sebészetei az eddigi 8 millió forint helyett havi 14 millió forintos fix összegű állami támogatást kapnak, a regionális vagy országos szinten ellátást nyújtó intézetek és egyetemi klinikák érsebészetei fix támogatási összege pedig havi 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedik - derül ki a NEAK közleményéből.

A megemelt összeget az érsebészeti osztályok személyi és tárgyi feltételeinek javítására kell fordítani, ami nagyrészt az ügyeleti díjak kifizetését jelenti majd, a hatóságok pedig ellenőrizni fogják, hogy valóban erre a célra fordítják-e a pénzt a kórházak.

Ahogy arról korábban a Blogstaron is beszámoltunk, a kormány tervei szerint idén több fontos változás történik majd az egészségügyben, amelyek orvosolhatják a folyamatosan újratermelődő kórházi adósságokat.

Gatyába rázza a kormány az egészségügyi rendszert

Fontos változásokat irányzott elő egy néhány napja megjelent kormányhatározat. Mindenki nyugodjon le, nem épülnek stadionok a kórházak helyére. A kormány kiemelt célnak tekinti az egészségügyi ágazat fejlesztését, valamint az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését, és egyetért a finanszírozási rendszer és az ellátási struktúra olyan átalakításával, amely fenntartható működést eredményez, és megakadályozza az adósságok újratermelődését - vett észre egy december 23-án megjelent kormányhatározatot a Portfolio.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint 2020. januárjától megtörténik a traumatológia szakma finanszírozásának a valós költségekhez való igazítása is.

Címkék: egészségügy

Győztek a fiúk: éjfél után egy perccel érkeztek az első idei kisbabák

2020.01.01.
Pintér M. Lajos

Mégpedig vidéken, és két helyen is hajszálpontosan egyszerre!

Illusztráció: pixabay.com

Nagykanizsán és Baján is született gyermek éjfél után 1 perccel, ők a 2020-as esztendő első kis magyarjai. Büszkén és bátran kijelenthetjük: ezúttal a fiúk győztek!

A Zala megyei Kanizsai Dorottya Kórházban Kovács Patrik nulla óra egy 1 perckor 3050 grammal, 53 centiméterrel, természetes úton jött a világra. A kisfiú a 29 éves édesanya negyedik gyermeke, egy kislány harmadik öccse. családban először egy kislány, majd három fiú született. 

A Bajai Szent Rókus Kórházban éjjel 0 óra 1 perckor segítették világra az új esztendő első gyermekét. A kisfiú, Trszkits Endre 3940 gramm súllyal és 53 centiméterrel született, császármetszéssel, a 27 éves mélykúti édesanya első kis porontyaként.

Az első fővárosi újszülött viszont kislány lett: a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben jött világra 0 óra 25 perckor 3120 grammal született, és az Elvira nevet kapta.

Babák és mamák egyaránt jól vannak, Isten éltesse őket sokáig!

Most jött: megszavazták a nagyszülői gyedet!

2019.12.10.
Pintér M. Lajos

A még nem nyugdíjas nagyszülők a jövő év első napjától jogosulttá válhatnak a gyermekgondozási díjra.

Illusztráció: pixabay.com

Az Országgyűlés kedden – a kormány családvédelmi akciótervének részeként – egyhangú döntésével lehetővé tette, hogy

a még nem nyugdíjas nagyszülők a jövő év első napjától jogosulttá válhassanak a gyermekgondozási díjra.

A Ház döntése alapján a szülők akkor tudják átadni a gyedre való jogosultságukat a nagyszülőknek, ha maguk is rendelkeznek ilyennel, és keresőtevékenységet végeznek. További feltétel, hogy a gyedre készülő nagyszülőknek legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenniük az unoka születését megelőző két évben. Előírták azt is, hogy a gyermeknek a szülőkkel kell élniük, a gyedet igénybe vevő nagyszülő pedig csak otthoni munkavégzés mellett dolgozhat.

A nagyszülői gyed a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) vehető igénybe, amíg a nagyszülő fizetés nélküli szabadságra jogosult. A nagyszülők több unoka esetén annyiszor kaphatják meg a gyermekgondozási díj összegét, ahány gyermeket gondoznak egy időben.

A kabinet számításai szerint a nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent unokánként – összegez az MTI.

Gyorshír: ő képviseli mostantól a fiatalokat a kormányban!

2019.12.04.
Pintér M. Lajos

A 22 éves Rácz Zsófia követi Illés Boglárkát az EMMI-ben mint ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár.

Fotó: Facebook/Novák Katalin

A hírt, illetve a kinevezést Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tudatta Facebook-oldalán.

„Illés Boglárka Fidelitas-elnökké választása miatt átadja a stafétát Rácz Zsófiának. Rendhagyó módon nem sajtótájékoztatón, hanem itt, a közösségi médiában szeretném bemutatni Önöknek azt az ifjú hölgyet, aki helyettes államtitkárként a fiatalokat fogja képviselni, és értük fog dolgozni az államtitkárságon. Zsófi 22 éves joghallgató, korábban Magyarország ENSZ ifjúsági küldötte volt, dolgozott politikai elemzőként is. Nemrég tért vissza Washingtonból, ahol egy féléves ösztöndíjprogramban vett részt. Bízom benne, hogy sikerrel fogja saját korosztályának tagjait képviselni az elkövetkező években. Köszönjük, Bogi! Hajrá, Zsófi!”

– írta az államtitkár.

Eredményes kormányzati munkát kívánunk az ifjú ifjúságügyesnek!

Ezeket a cikkeket olvastad már?