3954 főre emelkedett a fertőzöttek száma
Újabb öt idős, krónikus beteg veszítette életét a koronavírus-járványban.
Blogolj!

Egyre jobban keres az átlagmagyar

Júliusban a bruttó átlagkeresetek 13,1 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A keresetek növekedési üteme alig lassult a júniusi 14,4 százalék után - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. 

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 290 450 forint, a nettó kereset 193 ezer 149 forint volt a családi kedvezmény nélkül, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 200 900 forintra becsülhető - közölte a KSH. 

A vállalkozásoknál 12,1 százalékos növekedés után 303 ezer forintot, míg a költségvetési szférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 11,6 százalékos növekedéssel, 307 ezer 625 forintot értek el a bruttó átlagkeresetek. 

Az első hét hónapban a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

A júliusi 2,1 és az első héthavi 2,3 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek júliusban 10,8 százalékkal, január-júliusban 10,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. 

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

Az adatokra reagálva Varga Mihály elmondta, hogy a növekedés körülbelül kétharmada a kormányzati intézkedéseknek - többek között a bérmegállapodásnak és az életpályaprogramoknak - tudható be. 

Hozzátette, hogy a gazdaság növekedése is a reálbér-növekedést erősíti, hiszen a munkaerő iránti egyre nagyobb kereslet a versenyszféra munkaadóit is a fizetések emelésére ösztönzi.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a keresetek és a bérek növekedése nem járt a gazdaság visszaesésével, az infláció továbbra is alacsony, a forint árfolyama szűk sávban mozog, a megrendelés-állomány folyamatosan bővül, nő a foglalkoztatottság és a kormány tervei szerint a közterhek is tovább csökkenhetnek. 

Ismertette, hogy a béremelkedés az alacsonyabb jövedelműek körében - többek között az egészségügyben és a turizmusban - volt a legmagasabb és különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban volt jelentős: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghaladta a 15 százalékot, ezt követi Nógrád, Békés és Borsod-Abaúj Zemplén megye 13 százalékos vagy azt meghaladó emelkedéssel.        

Különösen jelentősnek nevezte a keresetek emelkedését az utóbbi közel 7 évben, hiszen - mint ismertette - 2002 és 2010 között a nettó keresetek reálértéke 5 százalékkal emelkedett, 2010 óta viszont ennek a többszörösével: a kétgyermekeseknél csaknem 80 százalékos, a három gyermeket nevelőknél pedig 90 százalék fölötti volt az emelkedés.

https://johir.blogstar.hu/./pages/johir/contents/blog/42696/pics/lead_800x600.jpg
adócsökkentés,átlagbér,béremelés,családtámogatás,munka,statisztika
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?